Na

ezt magyaráztam mindig! E. Szabó László tökéletesen írja le a problémát már 2011-ben. (az antalvalin megtalálható a teljes cikk) és azóta még rosszabb a helyzet. Ha nekem most ilyen korú gyerekeim lennének, biztosan valami alapítványi iskolába - Waldorf, Montessori, AKG - járnának, ha nem lenne rá pénzem, akkor meg magántanulók lennének. Ó, de szeretnék én is csak gondolkodni a világ folyásán!

"A következő gond az a - meglepően sok értelmiségi szülő által is osztott - tévhit, hogy tudniillik annál jobb, minél jobban leköti, leterheli a gyereket az iskola. Más szóval: baj, ha a gyereknek sok szabadideje van. Ez nem igaz. Mit tesz ugyanis egy gyerek, ha az iskola éppen nem ad neki feladatot? Játszik, barátaival van együtt (hat-tízéves korig ilyen, kifejezetten a pihenést, kikapcsolódást, szabad levegőn való mozgást jelentő tevékenységgel naponta öt órát kellene tölteni). A nagyobbak randevúznak, sportolnak, tévéznek, valamilyen hobbijukkal foglakoznak, moziba járnak, jobb esetben kedvükre való dolgokat olvasnak. Még az sem teljesen haszontalan, ha "semmittevéssel" töltik az idejüket, egy órán keresztül az ágyon fekve, lábukat az égnek meresztve. Egy tizenéves gyereknek nagyon sok átgondolnivalója van! Az iskola sok olyan feladatot ad, amelyek teljesítése sokkal értelmetlenebb időtöltés a most felsoroltaknál - beleértve a semmittevést is. Hogy a gyerekek szabad idejében végzett olyan "kulturált" tevékenységekről ne is szóljunk, mint zongoraóra, nyelvóra, koncert, színház, könyvtár vagy egy kirándulás. Nem túlzás, ha azt mondjuk, manapság a gyerekek művelődésének legfőbb akadálya, hogy iskolába járnak."

Pünkösdi

pincejárás programja ITT
Még nem késő útnak indulni!

Úgy érzem, hogy a tegnapi Medve-szurdok túra izomfájdalmait csak egy kemencében sült malac és legalább 5 féle borocska tudja gyógyítani. Beszámolót írok a hétvégén ígérem...

 

Május 4-ig

látható Kövesi István festménygyűjteménye Győrben. A titkos gyűjteményről itt olvashatsz. Topor Tünde és Winkler Nóra mai tárlatvezetése felemelő volt. Intelligens, művelt, szépen beszélő, művészetszerető emberek, akiket öröm volt hallgatni. A féltve őrzött gyönyörű képeket pedig nagyon örülök, hogy láthattam. Szomorú, hogy a művészettörténeti tudásom a nullával egyenlő, de az élmény feltöltött egy időre. Felfedeztem egy festőt, akiről - szégyenlem, de - eddig nem hallottam, Perlmutter Izsákot, megszavaztuk kedvenc képünket, a Kis Cleo-t. Ezen kívül megtanultam a kolorit szó jelentését végre.

Szép estét, színes álmokat nektek! 

 

Olyan

csend van, igaz? Magamat megértem, ilyenkor sosem érek rá gondolkozni. Az, hogy hány milliárd osztalékot fizetünk (magunknak), az nem gondolkodás:) Megírtam a 100-150 oldalt, ami persze nem is az én nevem alatt fut, bár most szembesülve a tavalyi hibákkal (amiről csak ti tudtok, pszt), ennek még örülök is. Csak hát mi az értelme?? Az élet értelmén csak betegen tudok gondolkozni, mert akkor vagyok itthon és ráérek f...szságokkal foglalkozni. Bocsánat, de ebben a kontextusban ez nem csúnya szó. Szóval itthon ragasztgatom az inspirációs naplómat és megállapítom, hogy tényleg hormonzavaros vagyok. Ilyen cukiságok tetszenek! Na elmentem boxolni vagy nézem a F1-et vagy a spanyol bajnokságot vagy szimplán iszom egy sört, bár ez utóbbitól állítólag nem emelkedik a tesztoszteron szint.

 

Színházi

ajánlót nem gyakran írok, mert nagyrészt Győrben járok színházba. Na ezzel mindent elmondtam... A mostani évad egy kicsit jobb azért, már 3 darabot is tudok ajánlani. Ahhoz képest, hogy volt olyan évad, hogy csak azt néztem meg, amit feleségi kötelességből muszáj volt, ez már haladás. A Győri Nemzeti Színház honlapja itt, Az ajánlottak pedig: A kripli, Csoportterápia, Illatszertár. Ez utóbbinak  március 2-án sajnos az utolsó előadása lesz.

És egy tv film ajánló: A berni követ

Kedden az M1-en, 20 óra 20-kor. Kritikák szerint jó kis film lett, mellesleg családilag is érdekelt vagyok benne:)
 

Dokumentumfilm

készült Szegedi Csanádról, amit két hete csütörtökön este leadott valamelyik izraeli tv csatorna. Kb. 1 órás volt, vagyis ennek a műsornak igencsak sok nézője lehetett. Propagandafilm, de számomra nincs negatív felhangja ennek a szónak. Nyilván propaganda és igencsak nagy szükség is van rá Magyarország megítélése szempontjából. Gyönyörű felvételeket mutat Budapestről, kontraszba állítva azzal a mocsokkal, ami a szónokok (pl.SZ.CS.) szájából kijön. Sz. magyarul beszél, igen értelmes fickónak látszik, döbbenetes, ahogy felszállt az agyáról a köd. Kicsit zavart még, de ez teljesen elfogadható attól, akinek az élete egyszercsak eltűnik és egy teljesen újat kell felépítenie a semmiből, fizikailag, lelkileg és szellemileg egyaránt. Nem könnyű, mint ahogy nem könnyű a bizalmat visszaszerezni, sem neki, sem az őt tanító rabbiknak. De az üzenet átjön, van remény a jóra.

Sok magyar szöveg van benne, nekem fordították ugyan, de a hangulatot nyelvtudás nélkül is átérezni. Ha kell valakinek, belinkelem.

 

Folytatás

A szokásos, újévi dolgozd hülyére magad időszak nemsokára véget ér. A gyerekeknek megvan a féléve. A héten van egy bemutató a színházban. De a nagy meló közepette azért meg kellett nézni A nyomorultak filmet, már nagyon vártuk. Nagyon kevés film van, amiért hajlandó vagyok moziba menni, hát ez az volt. Szülinapi ajándék volt a lányomnak a családi mozi, a gyermek Cosette-t játszotta 10 éve, már akkor tudta kívűlről az összes dalt, plusz a macskáinkat Eponine-nak és Cosette-nek nevezte el. Azóta csak annyi történt, hogy tudja angolul is a szöveget és szerelmes Hugh Jackmanbe.

Nagyon jó a film, majd meg kell néznem itthon is, mert a moziban igencsak kellett fegyelmeznem magam, egy rajzfilm alatt is képes vagyok egy százas papírzsepi csomagot telesírni.

Nincs kedvencem ebben a 2012-es verzióban, mert mindenki fantasztikusan egyéni és profi. (na jó, ha igazán dedós akarok lenni: Sasha Baron Cohen cukiiii)

De mivel a koromnál fogva már nosztalgiázhatom is, a 'leg' az Vikidál Gyula Jean Valjean-ja 1987-ből. A legjobb, legférfiasabb hangú énekes, nincs nála jobb azóta sem. (talán Egyházi Géza....de inkább tiszteljük az öreget).

Velem

Nem velem, hanem Velem. De lehet velem is, ha jó lesz az idő.
Gesztenyeünnep Velemben a hétvégén.

Jövő héten meg ezt fogom megnézni....  Majd mesélek.

Tavaszköszöntő-Ederlezi

A hétvégén ballagás volt, amin ismét "örömszülőként" vettem részt. Még van két unokaöccs soron, aztán jöhetnek az unokák.....

A címhez visszatérve a hétvégén volt-van és még holnap is lesz a balkáni roma ünnep, Ederlezi. A szerb Óbecse és Bácsföldvár környékéről származnak egyik ági nagyszüleim, sajnos nem emlékszem, hogy említették-e ezt az ünnepet vagy Szent-György napot. ITT van néhány feldolgozás, köztük a Dikandáé is, nagyon szeretem őket. A Ruzsa Magdi féle nem jön be ezen a lapon keresztül, de youtube-on fenn van párszor. (persze szerbül, ahogy Bobané is-félig)

A lányom beígért egy Kusturica filmklubot nekem, remélem nyáron összejön, addig marad a youtube.

És a roma szöveg:
Same amala oro kelena
Oro kelena dive kerena
Sa o rom' amaro dive
Amaro div' ederlezi ej...ah...
Sa o roma babo babo
Sa o roma o daje
Sa o roma babo babo
Ajjajjajjaj ederlezi sa o roma daje!

Sa o roma babo e bakren cinen
Ame coro dural besava
A a daje amaro dive
Amaro div' ederlezi
Ediwardo babo amenge bakro
Sa o roma babo e bakren cinen
Ajjajjajjaj, sa o roma babo babo sa o roma daje
Sa o roma babo babo ederlezi, ederlezi sa o roma daje
Ajjajjajjajj, sa o roma babo babo sa o roma daje sa o roma babo babo
Ajjajjajjaj...ederlezi ederlezi sa o roma daje!

Pszichológia

Lehet, hogy már írtam legújabb fóbiámról, de most újra elgondolkodtam rajta. Van egy csomó fóbiám, amit azért tartok, mert már hozzátartozik az imidzsemhez itthon. Mert egy társadalomba beilleszkedő embernek ne legyenek fóbiái. Otthon meg mindenki lehet egy kicsit dinnye. Hang- és szagfóbia, túl gyors autózás, túl lassú autózás, ajtóbezárás, vasalókihúzás és egyéb teljesen köznapi fóbia mellett most rájöttem, hogy nem bírok csíkos bögréből inni. Persze, ha nem lenne pöttyös, szilvás, szedres, cicás, nyuszis, stb. bögrém, akkor sem halnék szomjan. Üvegből is tudok inni, de kizárólag szívószállal:)

Eddig erről a paráról nem is tudtam, mert nem volt csíkos bögrém. Na ilyen az élet is. Néha nem jó, ha túl sokat tudsz a világról, sokszor igaz, hogy amiről nem tudsz, az nem fáj. Ez az egyik tanulság. A másik, hogy a pszichológiának volt, van, lesz létjogosultsága. (Ahogy a közgazdaságtannak és a bábaságnak is...)

Egy filmajánló következik itt és itt. Freud amúgy kedvencem, de ha az Vigo Mortensen, akkor az már pszichoszexuális molesztálás...

Tanulás

Na nem azért nem jelentkeztem, mert marhán tanulnék.... Csak egy kicsit...

Amikor elkezdtem anatómiát meg élettant tanulni, igen rövid idő alatt kellett igen-igen sok oldalt a fejembe paszírozni. Kénytelen voltam öntudatlanul is olyan tanulási technikákat alkalmazni, amivel a memória befogadó képessége nő, gyorsul és az információ is viszonylag nagyobb %-ban marad meg. Az a baj, hogy az oktatás egyáltalán nem gyakorlatias már az általános iskolában sem, nem tanulunk meg tanulni. Aztán ha nincs alap, nincs mire építeni. Nálam a hívószó technika vált be, amit már tulajdonképpen 30 éve is alkalmaztam. Pl. "Apu ide szólj be". Vagyis az orosz nőnemű főnevek végződése alany, tárgy, birtokos, részes, eszközhatározós, elöljárós esetben. Igaz jelenleg rendkívül haszontalanul foglalja a helyet mindez a memóriámban, de egyelőre törölhetetlennek tűnik.

Vagy még egy klasszikus: DEKA - a zsírban oldódó vitaminok.

Egy saját találmány: Tata cigizik. Hogy mit tudunk meg ebből? Adenin-Timin kettős hidrogén kötéssel (mert a tata kétszótagú) és Citozin-Guanin hármas hidrogénkötéssel kapcsolódnak a DNS-ben (mert a cigizik 3 szótagú) Ugye milyen roppant hasznos infó ragadt meg örökre?

És hogy sokkoljam kedves olvasóimat, elmondom hogy lehet rettentő sok német rendhagyó igét megtanulni. Az igéket típusokra kell osztani a hangzásuk alapján, minden típushoz egy történetet kitalálni. És kész. A történet álmunkból felébresztve is eszünkbe jut. "Ha találok egy üveg vodkát, megiszom és éneklek tőle." azaz: finden fand gefunden, trinken trank getrunken, singen sang gesungen.

Van egy csomó történetem, az egyik arról szól hogy ha nem állok félre a sínekről, nem értem miért esek kétfelé, a másikban a Rudasba járó fürdőzőkről, a harmadikban a látás és olvasás adottságairól, aztán egy másikban a lángoló szerelemről elmélkedem. Egy így leírva pszihomókus-t sejtet, de esküszöm normális vagyok, 45*3 igét tettem a fejembe fél óra alatt:)

Ma már a neten rengeteget lehet olvasni a tanulási technikákról, tanulásmódszertanról és bizony érdemes szakemberhez fordulni, mert a különböző diszfunkciókon is sokat lehet javítani a megfelelő technikával.

Ajánló

Sajnos nem sikerült megalapítanom A dinasztiát. 5 gyereket terveztem, 2 lett belőle. De talán nem is az a fontos, hogy hány gyerek van. Lehet gyerekkel is magányosnak lenni és gyerek nélkül is családosnak. Ahogy egy sokgyermekes ismerősöm mondja: a nap akkor is 24 órából áll. Nagyon tetszik az "56 pizsama" riportötlet, kiváncsian várom a folytatást.

Old

Boldog gyermekévek, évi több hónapos nyaralások a mamánál.

A szüleim nemrég jártak arra, a ház teljesen lelakva, minden ami fából volt, elégetve. A papa bognár volt, úgyhogy sok minden volt fából.... Jó lenne azt látni, hogy semmi sem változott, de sajna ez lehetetlen. Majd felkészülök lélekben, nyáron talán rászánom magam, hogy a szépségeket is meglássam.

Old
( helyesírási hibák most az egyszer ne zavarjanak benneteket)

Kenyér

Nagyon jó cikket közöl a HVG a kenyérsütés technológiai trükkjeiről. Egyelőre a cikk zárolva van, de ha átkerül az archívumba, ingyenes regisztráció után olvasható lesz elektronikusan is. Jól össze van foglalva, amiről már eddig is hallhattunk, hogy rengeteg állományjavítót tesznek a kenyértésztába, hogy nagyon rossz minőségű a nem exportált lisztünk, hogy a nagy áruházak szinte önköltségen árulják az amúgy rossz minőségű kenyeret, az adalékokról nem is tudunk, mert nem kötelező feltüntetni a papírcímkés kenyéren, hogy nemcsak a teljes kiőrlésű, de a sima liszt is  gyakran fuzárium fertőzött és hogy tulajdonképpen nincs pénz a minőség laboratóriumi, rendszeres ellenőrzésére. Én azért kezdtem itthon kenyeret sütni, mert nem akartam hétvégén beautózni a városba friss kenyérért, de meglepett, hogy mennyire finom is az igazi kenyér. Több félét kipróbáltam, nincs kedvenc, mindig másmilyen lesz a kreativitásomnak vagy a hozzávalók hiányának következtében. Hol gázsütőben, hol kenyérsütő gépben készítem, minél kevesebb hozzávalóval, aszkorbinsavat sem teszek bele, liszt, víz, só, kovász, ennyi elég is.

6 helyről vett mintát - félbarna kenyeret és vizes zsemlét - tesztelnek, ami azért elég kevés. Felkerültek a tesztelendők közé a lipóti pékség termékei is és 10-es skálán 1,5 pontot ért el a kenyér, aminek rettentően örültem. Végre valahol leírják mennyire rossz minőségű lett ez a kenyér. Még a Tesco-é is kétszer ennyit ért el. Rendkívül szimpatikus a lipóti polgármester-pék munkához való hozzáállása (Lipót is gyönyörű hely), de a drasztikus terjeszkedés szerintem igencsak a minőség rovására ment. Hol van már a gyönyörű, 3 kilós parasztkenyerük! Egy lukas, lapos korong lett. Kénytelen voltam fogadalmat tenni, hogy semmilyen üzletükbe be nem teszem a lábam, és nálam az ilyen jellegű makacsságok igen sokáig tartanak. (Tiltó listára teszek olyan boltokat, ahol az eladó kapásból letegez, vagy ahol nem köszön, amikor vásárlás nélkül távozom. Nehéz szakma a kereskedőé...)

Lábosban sült félbarna

Emléknap

2011. április 15-én, szervezett eseménysorozattal emlékeznek Győrben a holokauszt áldozataira. A megemlékezések több, a vészkorszaknak emléket állító helyszínen zajlanak. A szervezők várnak mindenkit az eseményekre, akik néma főhajtással kívánnak emlékezni az áldozatokra. 

Az emléknap programja ezen a linken érhető el.

Keresgéltem a fotóim között, amiket az elmúlt években készítettem a krakkói, prágai, bécsi régi zsidónegyedben, illetve az itthoni zsinagógákról készültek között, amik kedvesek a szívemnek vagy a szememnek, de a legmegrázóbb kép számomra mégiscsak az a kép, amit már közzétettem itt a blogon, csak  nem mondtam el hol készült. Auschwitzban készült, közvetlen a krematórium bejáratával szemben áll ez a fa, annyira gyönyörű, méltóságteljes és ahogy tavasz révén éppen kezdett levelesedni, sarjadtak rajta az új hajtások, arra gondoltam bárcsak fa lennék és nem ember!

Guriga

A semmiből valami gyártása a legfelemelőbb érzés, az esetleges haszontalanság sem akadályozza meg az endorfintermelődést. Elvégre nem a törzsfejlődés magasabb szintjére szeretnénk lépni, csak úgy kényszeres molyolhatnékunk támad. Én is vágtam már fel 10 méter anyagot 5 cm széles csíkokra, hogy aztán egy 2*2,4 m-es takarót varrjak belőle. Micsoda hülyeség! Olyanból csinálni valamit, amit amúgy mindenki kidob, az az igazi. Ilyen pl. a wc papír guriga. Itt már írtam egy felfedezett művészről, és íme itt a következő. Hát nem gyönyörű?

www.anastassia-elias.com