2009. május 31., vasárnap

Kürtőskalács

Öcsém, aki mostanság Kínában meg Ukrajnában tölti mindennapjait felpakolta a gyerekeit meg anyut és meglátogattak minket a hétvégén. Állítása szerint legalább egy év kell majd hozzá, hogy helyreálljon 'ott belül', annyi szörnyűséget eszik össze kényszerűségből és persze kíváncsiságból. Gondoltam valami különlegességgel meglepem őket. Azt nem tudom miért pont egy olyan jutott eszembe, amivel még soha nem próbálkoztam, mindenesetre bejött. Kürtőskalácsot készítettem 8 éhes száj blogján található leírás szerint. Már a fejemben volt egy ideje a dolog, úgyhogy gyűjtöttem a sörös dobozokat.


Szóval több órát eljátszottam vele, 5 perc alatt elfogyott, ahogy ez lenni szokott... A sütőm nem légkeveréses, tehát állandóan forgatni kellett a kalácsokat, így néhányszor elégettem a kezem. Összességében a gyártás- és gyártmánytechnológia is: Siker! Klassz ötlet volt, az ismétlőlistára felvettük! A kalács receptje Fűszeres Esztertől való, de szerintem mindenki próbálkozhat a saját jól bevált receptjével.


2009. május 29., péntek

Mama, ezt nézd meg!

A BK honlapon is fenn van, de most valaki feltette a youtube-ra. Nem bánnám, ha letelne a "börtönbüntetése":)



2009. május 27., szerda

Ingatlanadó

Ingatlanadó kalkulátor elérhető ITT.
Nem mintha nem lenne véleményem, azaz a csönd is egy vélemény. Még nem tudom, hogy a szobaszám az, ami a terven szerepel vagy ami a valóságban van. Ugyanis a szobaelválasztáshoz nem kellett építési engedély. Meg még ezer ilyen kérdés. De azt tudom, hogy az ÉK és az ÉNY még Északnak minősül. Ez is valami.

2009. május 22., péntek

Bodzaszörp télire

Mindjárt vége a bodzaszezonnak, de azért leírom az én receptemet is. Ma szűrtem le az első adagot, a mentásat. A bodzabokrot itt nevelgetem a kert végében, jobban mondva nő, mint a gomba:) itt a kertek védelmében, távol az utaktól.

Hozzávalók:
15-20 nagy bodzavirág
3,5 kg kristálycukor

5 dkg citromsav

2 db citrom

2 db narancs

2 l víz

1 csokor menta levele - ha ízesítettet akarunk készíteni

A virágokat nem szoktam megmosni, csak ha régen volt eső és nagyon poros a vidék. A citromot, narancsot forró vízben megmossuk, vékony szeletekre vágjuk. Egy zárható 5 literes üvegbe beletesszük a hozzávalókat. Lezárjuk, 10-14 napig állni hagyjuk, míg a cukor fel nem oldódik, 2-3 naponta óvatosan felkeverve. A végén sűrű kendőn vagy szűrőn átszűrjük, üvegekbe töltjük, lezárjuk. Sötét hűvös helyen 1 évig is eláll. Egyéb infók: Ha nem volt 5 literes üvegem, fazékba tettem, csak akkor gyakrabban kevergettem és fokozottan ügyeltem, hogy ne kerüljön bele semmi, ezért folpackkal zártam le, nemcsak fedővel. Az oldat igencsak telített, ha végképp nem tudott a cukor elolvadni, rásegítettem egy kis melegítéssel. A szűrőm műanyag. Az üveg lezárásakor tettem rá folpackot, arra egy ici-pici Na-benzoátot, arra ismét egy réteg folpack, végül jöhet a kupak. És végül: az 1 évet nem tudtam még letesztelni, legkésőbb februárban elfogyott eddig mind.


Ezt a második képet csak a tálca miatt fotóztam. A barátnőim saját készítésű ajándéka, valamelyik szülinapomra kaptam tőlük, dekopázsolt csempével mozaikolt fatálca.

2009. május 21., csütörtök

Kötök

Ezer éve nem kötöttem, vagyis inkább nem fejeztem be semmit az utóbbi 3 évben. Fogalmam sincs miért csaknem 30 fokos hőségben álltam neki, minden esetre a jó fényviszonyok miatt legalább látok rendesen. A tenyerem ugyan izzad és nem csúszik a fonál rendesen a tűn, de még nem adom fel.


Egyelőre nem mondom el mi lesz belőle, hátha kudarcba fullad a próbálkozásom. Mivel már 15 deka benne van, mondhatom, hogy kb. 1/3-a kész. A végeredményről majd beszámolok, hogy mikor, az kézízületeim állapotától, jó könyvektől és filmektől, kiránduló időtől és hogy el ne felejtsem: munkahelyemtől függ.

2009. május 20., szerda

Születés Hete

győri programjai:

2009. május 17., vasárnap

Hétvége

Szombaton nem tudtam eldönteni, hogy agyvérzést vagy szívinfarktust kapjak-e, ezért inkább a BL kézilabda döntő kellős közepén nekiálltam pogácsát sütni. Próbáltam nem nézni, csak hallgatni a meccset. Szóval kikaptunk, ezüstérmes lett az ETO. Itt ordítottunk a szobában, hogy hajrá ETO, még a vízilabda döntőn sem voltam ilyen ideges. Este kimentem a lányok fogadására a városháza elé. Volt buli, útlezárás, zöld-fehérre festett hajú szurkolók, meg 'stand up for the champions', konfettieső, de az egész nagyon szomorkásra sikeredett. A fotóim nem sikerültek, de itt egy rövid videó a köszöntésről. Még mosolyt is alig lehet a lányok arcán látni. Pedig jó meccs volt!

Vasárnap megvolt a szülinapi bulim. Kimentünk a 'Patkányosra' halászlét enni. Nagyon finom volt, de egy paraszthajszállal még mindig az ásványrárói Titán halászleve vezet nálam, viszont a Titán étteremnek van egy hibája - ami nálam igen nagy bűn - kupak nélkül hozták ki az ásványvizet (és nem tisztán ásványvíz volt benne). Még egy esélyt adok majd nekik, de ha megint megbuknak a vizsgámon, akkor sajna elfelejtem őket. Szóval visszatérve a patkányospusztai Vidra Csárdára. Közvetlen a volt Vámosszabadi határátkelő előtt balra fel a töltésre, majd le a horgásztóhoz. Kihagyhatatlan. Csöndes környezet, most éppen ohne szúnyog, halászlé bensőséggel, kupakos ásványvíz:)

Délután még átbicajoztunk a nagybajcsi horgásztóhoz is. Kár, hogy 1989-ben volt a kezemben utoljára pecabot, igaz akkor egy hatalmas márnát fogtam Rumnál a Rábából. Mikor a gyerekek kicsik voltak, lejártak a csatornára törpeharcsázni, de én csak egyszer bírtam a halból enni. Mikor a gyerekek nem látták, odaadtuk a macskáknak a készletet. Szóval nem szeretünk horgászni, nem bírunk túl hosszú ideig nyugton maradni...

2009. május 15., péntek

Nevek

Az egyik helyi rádió születési hírek rovatában időről-időre bejelentik, hogy hol, milyen nevű gyermek született. Teljesen nyomon követhető az aktuális trend: vagy magyar illetve annak gondolt vagy teljesen idegen hangzású nevet ad a többség gyermekének. Van, amit már megszoktunk, főleg azért mert leírva bántja csak igazán a szemet pl. a Dzsenifer. Egy Rikardó nevű gyermeknél azért felszisszentem…
Nemrég jelent meg a HVG-ben egy írás Serf Andrástól az irodalmi keresztnevekről illetve azok köznyelvbe importálódásáról. Kazinczy Etelkája, Vörösmarty Tündéje vagy Jókai Tímeája az ismertek közé tartozik, de az például nem tudatosult, hogy a Dalma név Vörösmarty: Zalán futásá-ban még fiú név volt. A Dorottya névről is ír egy érdekességet, mégpedig azt, hogy Csokonai kétszáz évre megpecsételte a név sorsát, miután 1798-as vígeposzának főszereplője egy Dorottya nevű vénkisasszony volt. Szerencsére a Dorottya mára inkább híres, mint hírhedt lett Kanizsai Dorottya révén, akiről mellesleg nem annyira szép emlékű gimnáziumomat nevezték el.
Egy másik cikk Bedő Iván tollából Névkapás címmel jelent meg ugyanitt. A kevinizmusról ír, ami egyes német szociológusok által használt fogalom arra, hogy a hátrányos helyzetük ellensúlyozására előszeretettel adnak különleges neveket egyesek. Tehát kapcsolatot feltételeznek az utónévadás és a szülők társadalmi státusza, iskolázottsága között. Ez szerintem igaz is annak ellenére, hogy tudományos felmérés valószínűleg nem készült ebben a témában. A cikk elérhető a hvg.hu archívumában.

Általában nem vagyok ellene, ha valaki különlegesebb utónevet keres, főleg úgy, hogy a vezetéknevek gyakorlatilag nem változnak. Gondolok arra, hogy a foglalkozásnevek nem nevesednek mostanában - Szülész János, Ügyvéd Balázs:) Az utóneveknél egyedül az zavar, ha nyelvtörő, ha nem illeszkedik az előnévhez, ha a testvérek neve egymástól teljesen elrugaszkodott. Szóval legalább legyen benne rendszer. Nekem furcsán hangzik, ha az egyik gyerek Richárd a másik meg Ábrahám. De az is furcsa, ha az egyik Tas a másik Ond. Hogy ez utóbbi miért is? Mert hallottam, ahogy a nagymama becézte őket a játszótéren: Tasi, Ondi…

Aztán néha tényleg nem lehet eldönteni, hogy fiúról vagy lányról van-e szó, de ebben sokszor az MTA vagy a hatóság hibás szerintem. Ismertem egy lány Ariel-t (nem Arielle-t) és egy fiú Aliz-t is. Igaz ez utóbbi magyarosított arab név volt, de akkor is. (Ó, bocs. Anyu most mondja, hogy Adélnak hívják, de ez a lényegen nem változtat.) És Bedő Iván cikkére visszautalva: tényleg nem tudom eldönteni, hogy a Felhő és a Zápor közül melyik fiú és melyik lánynév.

2009. május 13., szerda

Most múltam

A hétvégén színházban voltam, Szép Ernő: Lila ákác c. művét néztem meg a Győri Nemzeti Színházban. Szégyen, hogy csak most, már ezer éve megvolt a bemutató a GYNSZ Kisfaludy termében. Szeretem azt a termet, mindent és mindenkit látok, hazudni nem tudnak a színészek, mert az azonnal látszik. Például ha nem néznek egymás szemébe, csak ’mintha’. Nagyszínpadon ez csak annak rossz, aki keresi a kolléga tekintetét, de nem találja. Ilyen kis térben ez a nézőnek is rossz. Nem tudom, miért írtam az előbbieket, mivel nagyon-nagyon élveztem az előadást. Végre valami közös, figyelemmel, odafigyeléssel, kemény koncentrációval, de mégis könnyed örömmel végrehajtott munka.

Linkelek két kritikát, mindkettőt el tudom fogadni. A terasz.hu kritikájához még egy dolgot tennék hozzá: Balsai Mónika sajnos már nem a GYNSZ gyöngyszeme. Erkölcsi megbecsülés híján kénytelen továbbállni. Nem szabadott volna hagyni őt elmenni. A legnagyobbak közt van-lesz a helye.
A másik kritika a kisalföld.hu -n található.

De miért is kezdtem el írni ezt a posztot? Amikor Csacsinszky Pali megkérdezi Tóth Mancit, hogy hány éves, Manci ezt válaszolja: Most múltam! Hát velem is ez a helyzet holnaptól. Ugyanis ma vagyok. Hogy mennyi, azt ma még elárulom: 35+ÁFA. Remélem a szemfülesek rögtön észreveszik, hogy mennyire várom az áfa-emelést, az ugyanis fiatalító hatással lesz rám:)

2009. május 9., szombat

Nyaklánc


Ez igencsak fekete-fehérre sikeredett fotó, de nincs túl messze a valóságtól. Fekete tekla, ezüst és fekete díszítéssel. Egyszerű és látványos ez a minta, lehet még valami vidám-színeset is összedobok nyárra. Ez a Sárinak készült, ami azt jelenti, hogy felváltva fogjuk hordani:)

2009. május 5., kedd

Szülésfelkészítő tanfolyam

Szülésfelkészítő kurzus kezdődik május 7-én Győrben! Részletek, információ az alábbi honlapon érhető el:
http://www.eletjelegyesulet.shp.hu/hpc/web.php?a=eletjelegyesulet


2009. május 3., vasárnap

Bogyós lánc

Végre megvettem a láncot és összeállítottam a nyakláncot az előkészített bogyóból. Nem is ez volt a legnehezebb. A kicsi bogyókhoz 6 mm-es fagolyókat kellett begyöngyöznöm 11-es kásagyöngyökkel. Miután kb. 10 darabot lebontottam, elrohantam az "oktatómhoz", mert egyszerűen nem jöttem rá, mit is csinálok rosszul. Mint utóbb kiderült, kicsit figyelmesebben kellett volna elolvasnom a leírást. No mindegy, fejleszthető kategóriába soroltam magam. Természetesen már elajándékoztam, a barátnőm kölcsönkérte valami alkalomra, mert pont ilyen szín-összeállítású a ruhája. Én meg persze rögtön odaadtam neki, elvégre ez az igazi sikerélmény! És a mamája neki is azt tanította, amit az enyém: amit adnak, el kell fogadni. Úgyhogy mindketten boldogok vagyunk!