2009. június 7., vasárnap

Lemondanék a választójogomról

Betegség mellett munka, rohanás, feladatok, az elmúlt egy-két hét kivette egy kicsit az erőmet. Amennyit csak bírtam, pihentem most, kötöttem, olvastam. Ernest Jones Freud életrajzát olvasom - a rövidített 700 oldalas változatot:) Állítólag a XX. század szellemi életére a marxizmus mellett ő volt a legnagyobb hatással. Én sokszor úgy gondolok rá, mint egy szociológusra, eszembe sem jut, hogy ő valójában orvos volt. Valamennyit mindenki tud róla, legalább is az álomelméletét vagy a gyermeki szexualitással kapcsolatos nézeteit illeti, és inkább jobb ha nem megyünk bele a vallással kapcsolatos megállapításaiba - márminthogy az egyfajta neurózis. Jellemző az olvasási technikámra, hogy olyan dolgok gondolkodtatnak el, mint az, hogy 1895-ben beszerelték nála a telefont....Nekünk 90 év múlva sem volt. Vagy az, hogy 40-50-akárhány évig bérelte házát Bécsben! Nem tudom, miért van szükségünk saját otthonra, mi magyarok miért érezzük magunkat nagyobb biztonságban így, hogy milliomosok vagyunk (van egy házunk vagy lakásunk), csak éppen a vagyonunk holt, semmiképpen sem likvid. Bár azt is nehéz megélni itt, hogy nem az államtól, hanem magánszemélytől bérelnék otthont, állandó készenlétben, hogy mikor dob ki, vagy mikor emel árat. Na jól elkanyarodtam...
Hogy a munkás hétköznapjaimra is asszociáljak, Freud gondolatai a nőkről:
"Gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy a háztartás vezetése, a gyermekszülés és a nevelés teljes embert követel, és szinte kizárt mindennemű pénzkereset, még ha a leegyszerűsített háztartás következtében a háziasszony mentesül is a portörlés, takarítás, főzés munkája alól...
...Valóban halva született ötlet, hogy a nőket bevessük a létfenntartásért folytatott küzdelembe, pontosan úgy mint a férfiakat."
Ha tudta volna.....mennyi munkát ad a pszichoanalitikusoknak, hogya nagy stressztől azt se tudjuk (néha igencsak szó szerint értve) fiuk vagyunk-e vagy lányok. És ahogy mondani szoktam: a francba Klara Zetkinnel! Éljen Freud!

És én most a választójogomról is lemondanék, csakhogy itthon maradhassak!

5 megjegyzés:

Eszter írta...

Tegnap én sem tudtam, hogy fiú, vagyok-é vagy lány, ezért baromi nehéz raklapokat cipeltem, ma még hétrét görnyedve járok!
Mióta szavazhatok most először nem mentem szavazni, mert egyszerűen semmi értelmét nem láttam, nincs meggyőzödésem a szavazást tárgyával kapcsolatban, nincs "emberem", akkor minek és kire szavazzak, á, hagyjuk, már hiradót sem nézek!! Lakáskérdés: szerintem ez azért alakult ki nálunk, mert már jó erősen belénk van kódolva a biztonság utáni vágyunk és ez némileg érthető is, ha a történelmünket nézzük. Biztos vagyok benne, hogy pl. egy svájci alapból lazábban áll a biztonság kérdéséhez!

Amúgy meg jobbulást kívánok!

Tauriu írta...

Kedves Eszter!
Szomorú, de én is most először nem voltam szavazni. Eperjes Károly szerint ez halálos bűn. (Micsoda jó alany lenne egy kis analízishez!)Mivel a szavazatomból azt szerették volna lemérni, mit is teszek majd 2010-ben, hát most a fásultságot biztos kiolvassák az alacsony részvételi arányból.

Az ingatlannak az az előnye, ami a hátránya. Röghöz köt, fogva tart. Rugalmatlanná tesz a munkahelykeresést tekintve, ezért családokat szakít el egymástól. Ugyanakkor irigylem a tradícionális, többgenerációs otthonokat, ahol 3, sőt 4 generáció él együtt. Szeretnék 'családalapító' lenni, majd 20 év múlva beszámolok sikerült-e:)

Tauriu írta...

És jobbulást! Most próbáltam ki valamit, nézd meg ezt a honlapot: www.motto.hu

Anice kötős blogja írta...

Nekem is az első a röghöz kötöttség volt, meg a frankó betonozások itthon!

Izgalmasan hangzik ez a Freud életrajz is, de a potom 700 oldal biztos tüneteket produkálna nálam, majd számolj be!

Eszter írta...

Szia Tauriu!
Kérlek nézz be hozzám! :)