Végre megvettem a láncot és összeállítottam a nyakláncot az előkészített bogyóból. Nem is ez volt a legnehezebb. A kicsi bogyókhoz 6 mm-es fagolyókat kellett begyöngyöznöm 11-es kásagyöngyökkel. Miután kb. 10 darabot lebontottam, elrohantam az "oktatómhoz", mert egyszerűen nem jöttem rá, mit is csinálok rosszul. Mint utóbb kiderült, kicsit figyelmesebben kellett volna elolvasnom a leírást. No mindegy, fejleszthető kategóriába soroltam magam. Természetesen már elajándékoztam, a barátnőm kölcsönkérte valami alkalomra, mert pont ilyen szín-összeállítású a ruhája. Én meg persze rögtön odaadtam neki, elvégre ez az igazi sikerélmény! És a mamája neki is azt tanította, amit az enyém: amit adnak, el kell fogadni. Úgyhogy mindketten boldogok vagyunk!
2009. május 3., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Hogy mikhez van türelmed! És szemed...
Nagyon szép lett, én se tiltakoztam volna...:)
Köszi! Napsütés, csend, terasz, ennyi elég is. Láttam, te is a napernyő alatt varrogatsz:)
Megjegyzés küldése