Elkészült a Moha-féle mandulás csokitorta. Névnapi, azaz megkésett névnapi torta. De hát ki kellett hagynom még néhány napot a szülinap után, mégsem szabad egy héten kétszer tortát enni. Ki gondolta volna, hogy úgy kell nevet választani a gyereknek, hogy néhány hónappal odébb essen a születésétől, ne csak pár napra. A Karácsonykor született Évák különösen átérzik ezt a problémát....
További infók a tortával kapcsolatban:
A 4 lapból kettő mandulás, kettő diós. Nemcsak költségkímélés volt az oka (diófám van ugyanis), hanem bedöglött az elektromos kávédarálóm, a diót meg gyorsan letekertem egy kézi darálón.
Csak 9 tojás sárgája van benne, mert egyből majonézt kellett sürgősen gyártani. (nem a tortához, hanem a vacsorához készült salátához) Legközelebb nem teszek bele nutellát, mert a jóból is megárt a sok. Pedig csak a felét tettem bele annak, amit Moha írt.
Ha kevesebbet boroztam volna sütés közben, akkor talán simábbra sikerült volna a csokit elkenni a tetején.
És a végső következtetés: Nem egy gyors kevert tészta, de egy évben egyszer érdemes elkészíteni, igazi ünnepi sütemény.