2010. január 24., vasárnap

Torta

Elkészült a Moha-féle mandulás csokitorta. Névnapi, azaz megkésett névnapi torta. De hát ki kellett hagynom még néhány napot a szülinap után, mégsem szabad egy héten kétszer tortát enni. Ki gondolta volna, hogy úgy kell nevet választani a gyereknek, hogy néhány hónappal odébb essen a születésétől, ne csak pár napra. A Karácsonykor született Évák különösen átérzik ezt a problémát....

További infók a tortával kapcsolatban:
A 4 lapból kettő mandulás, kettő diós. Nemcsak költségkímélés volt az oka (diófám van ugyanis), hanem bedöglött az elektromos kávédarálóm, a diót meg gyorsan letekertem egy kézi darálón.
Csak 9 tojás sárgája van benne, mert egyből majonézt kellett sürgősen gyártani. (nem a tortához, hanem a vacsorához készült salátához)
Legközelebb nem teszek bele nutellát, mert a jóból is megárt a sok. Pedig csak a felét tettem bele annak, amit Moha írt.
Ha kevesebbet boroztam volna sütés közben, akkor talán simábbra sikerült volna a csokit elkenni a tetején.


És a végső következtetés: Nem egy gyors kevert tészta, de egy évben egyszer érdemes elkészíteni, igazi ünnepi sütemény.


2010. január 23., szombat

Ain't no sunshine

Csak 30 valahány verziót hallgattam meg....sütögettem Moha csokitortáját és közben borozgattam.

Szóval van itt minden: férfi, nő, fehér, néger, japán, bolgár, olasz, ezt a számot Mindenki elénekelte már. Majdnem az original a legjobb Bill Witherstől. Ha nem találtam volna meg Freddie Kinget. Ez az én" fílingem". Na jó, hallgassátok csukot szemmel:)
Kicsit könnyedebben Jose Felicianotól. Meghallgattam még Kenny Rogers, Tracy Chapman, Sting, Lenny Kravitz előadásában. Csaknem az összes tehetségkutatón elénekli valaki, Shaun Smith az angolon, Christina Christian az amerikain. De énekli még a Paulina Lenda, Boris Titulaer vagy Maud Mulder. Meg persze a Jackson 5-nak is megvolt. De ha már nem néger és nem férfi, akkor Eva Cassidy vagy Joss Loner az, akitől szívesen hallgatom.

Ezt pedig a lányomnak küldöm:


2010. január 18., hétfő

Kenyér

Tudok kenyeret sütni! Lábosban és nem hőlégkeveréses gázsütőben. És nagyon rövid idő alatt.

KAnya leírása olyan egyszerűnek tűnt és a fotó is csábító volt. Gondoltam maximum jóllaknak a kutyák... Én csak egy közeli fotót készítettem, de higgyétek el pont olyan lett mint amilyen az ő fényképén szerepel. Len-, tök- és napraforgómagot tettem bele két-két evőkanállal. Nagyon finom lett. Bedő, Hartyas, Lipóti...isten véletek:)


2010. január 15., péntek

Ökoszatyor

Végre magamnak is varrtam bevásárló szatyrot. Ilyet, mint ezek. A 'kép' már régóta kész volt, csak nem tudtam mire használjam. Most végül is hozzávarrtam egy vászonszatyorhoz.
Végig gondoltam, felelőtlen kijelentést nem teszek, lehet mégis anyunak adom:)


A kép elég vacak, mert szkennerrel készítettem fény, ja és fényképezőgép híján, ráadásul túlzásba vittem a kicsinyítést.

Ma fáj a hideg a fejemben...tudjátok hidegfronti hatás bla-bla-bla. De:
Ma egy kicsit öreg és emellett roppant büszke vagyok. A lányom 18 éves.

2010. január 9., szombat

Szükséglet és művészet

Ne kérdezzétek hogy jutottam el erre a helyre....fogalmam sincs:) De ezt feltétlenül nézzétek meg!

A kollégáknak pedig ezt ajánlom.....bocs:) Túl sokat dolgoztam, most csak ennyire tellett.

2010. január 3., vasárnap

Újévi..

...fogadalmat nem tettem. Soha nem szoktam. Mármint nem hallatszik ki:) Azért ott belül van egy-két dolog, amit az ember felvesz az adott évi "to do" listájára.
Na ezért is kezdtem el a ruhatáramat selejtezni az év első napján. Az eredmény meglepő és rejtélyes volt: a fél ruhatáramat kihíztam, a másik feléből kifogytam. Na jó, maradt néhány, amit több, mint egy éve nem vettem fel és ezeket most vagy kidobom vagy elkezdem hordani. Ezen még tanakodnom kell...
Az a baj, hogy lelkileg kötődöm egyes ruhadarabokhoz, például a volt barátom volt bőrnadrágjához vagy a lányom által készített zokniállatokhoz:) (Ó, most jut eszembe, a gatyát pár éve kidobtam, mikoris tudatosult, hogy 20 év után még mindig rám jön, csak enyhén ciki már hordani)

Dobjam ki ezt? Neeem! Majd jövőre!