2009. október 7., szerda

Második otthon

Nem az az értetlen, aki amerikai típusú irodában át akar ülni, hanem aki nem érti, miért javít valaki helyzetén az átülés amerikai típusú irodában.

A fenti bölcsesség kollégám agyszüleménye a mai napi munkahelyi történésekre reflektálva. Persze kirakom a faliújságomra is, ahol az ilyen jellegű mondásokat gyűjtöm. Az én mára vonatkozó életbölcsességem azt hiszem Jeffersontól származik: Ha a stílusodról van szó, ússz az áramlattal, ha az elveidről, légy rendíthetetlen.

A hogy érezzük jól magunkat a munkahelyen dilemmám végeredménye a mai napon a következő: Sehogy. A munkahely nem azért van, hogy ott jól érezd magad. Azért, hogy dolgozz, koncentrálj erősen a tökéletes munkavégzésre és ebben senki és semmi ne akadályozzon meg. Ne tekintsd második otthonodnak a munkahelyet, mert az nem fészek. Ne tartsd gyermekeid fényképét az asztalodon mert csak elvonják a figyelmedet a munkától és lelkiismeret furdalást okoznak azért, hogy nem velük vagy. (Én Zámbó Árpi fényképét tartom ott, amelyre rá van írva: Tolerancia. Ez a gyenge pontom.)

Cinikus vagyok? Dehogy! Tegnap egy órát aludtam....mert azon gondolkoztam, miért nem tudom könnyebben feldolgozni a változásokat. Nem jutottam megoldásra. De ahogy mondani szoktam: Kalandra fel!

Nincsenek megjegyzések: