2009. augusztus 9., vasárnap

Most kezdődik a nyár

Legalábbis nekem, mivel mától szabadságon vagyok. A jövő héten dolgoznom kéne még két napot, de már most tudom, hogy véletlenül elfelejtek majd bemenni:) Elvégre mindenki helyettesíthető, legalábbis nálunk ez a szlogen. Legfőképp azért nem fogok bemenni, mert nem nagyon lesz autóm, bevállaltam az öcsém gyerekeit és anyukám is itt lesz egész héten. Nagyon jó, hogy a kölykök együtt vannak egy kicsit, szeretném, ha jóba lennének egymással felnőtt korukban is, de ehhez az kell, hogy jól megismerjék egymást. Így, hogy más városban élnek, egy kicsit nehezebb, de szerencsére az öcsémék is így gondolják a dolgot, ők is bevállalják az enyémeket, ha szünidő van. Egy gondom van, hogy állandóan éhesek, vagyis állandóan főznöm kell. Ráadásul anyukám szétválasztós diétát tart, úgyhogy igyekeznem kell, hogy azért ő se maradjon éhen.

Ma azon gondolkodtam, hogy lemondom a futást. Hihetetlenül magas a pulzusom futás közben, ami azt jelenti edzetlen vagyok vagy öreg. Csak akkor bírom 170 alá tornászni, ha nagyon lassan futok. A korom szerint lehetne 180 is bőven, de akkor minden egyes szívdobbanást érzek a mellkasomban, szó szerint fáj. Adok még egy hetet magamnak, aztán döntök. Lehet, hogy a gyógyszer az oka, amit már egy fél éve szedek, azt viszont nem hagyhatom abba, örülök, hogy jobban vagyok tőle.

Látszik, hogy nem voltam írásban a toppon az elmúlt hónapban, de sokat dolgoztam. Bár nem értem minek kell három éves tervet készíteni, amikor úgyis jön a világvége:) De jól telt ez az időszak is, csak nagyon fáradt vagyok. Jól haladok a kötéssel, persze csak őszre szándékozom befejezni. Kontaktlencsém még nem üzembiztos, de már egész napot is volt rajtam. Eljutottam szülésre is, szerencsére azok többnyire éjjel zajlanak, így talán sikerül kettős életet élnem. A-nak is bejött egy-két olyan munka, amire nem számított, elkezdtem tervezni a téglakályhát ennek örömére. Nyaralás lájtosan pár nap: szokásos Dunakanyar, Kis-Balaton Hévízről bicajjal, görkori és bicikli nap a balatoni bicikli úton, egy kis Vinye, szombathelyi Történelmi Karnevál, aztán vége is lesz a nyárnak. Szeptember elején egy céges-családi buli a velencei tó partján - a főzőversenybe neveztünk a kollégákkal - aztán másnap a futás. Na jó is, hogy ezt most itt végiggondoltam, nem kell minden családtagommal ezt egyenként közölni:)

További jó nyarat!

2 megjegyzés:

A.C.E írta...

Jó pihenést kívánok, érezdd jól magad! Remélem azért legalább annyiszor hírt adsz közben is magadról, mint eddig!
Puszi

Sári írta...

Hát igen. :) Praktikus ha blogot írsz! :) Kár, hogy a balatoni görkorizás nem jött össze, de még lemehetünk valamikor ősszel, ha jó az idő (és nem kattannak meg a tanárok a suliban)!