Ismét egy szörny költözött hozzánk minden tiltakozásom ellenére. De nem tehettem semmit, ez a dohányzásról való leszokás jutalma.
Nem, tényleg nem vártam, hogy a gyerekek elköltözzenek itthonról. Amikor a lányom más városba ment suliba, azzal lehetett a legjobban kiborítani, hogy ötletparádét tartottunk a szobája hasznosítására. Konditerem, vasaló- és varrószóba, zeneszoba...ismerős, ugye? A vége az lett, hogy mindene maradt a helyén azzal a kis szépséghibával, hogy a zenecuccok oda vannak bepakolva és mielőtt hazaér a gyermek őrült tempóban próbáljuk konszolidálttá tenni a helyiséget. De hogy ezt a dögöt hova rejtsem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése