2011. július 21., csütörtök

Front

Itt a hidegfront, a kinti munkáknak annyi. Viszont a szél (és a jóisten) hozott egy kisbabát, kit érdekel a baracklekvár! Nem bírom ki, hogy ne Máraira hivatkozzam ismét:
"Aki nem látott szülést, nem tud az életről valamit, nem tud valami biztosat és 'alapvetőt', mint az iskolában mondanák – bizonyos, hogy aki nem látott szülést, nem látott bele a szerkezetbe, nem ismeri a műhelyt, azt a rejtélyes és félelmes műhelyt, ahol az élet készül. Az erők, amelyek szülés közben megmozdulnak, az élet és a halál erői: az anya és a gyermek állandóan élet és halál között tapogatódznak ez órákban, vak sötétben, süket ösztönnel.
Olyan erők mozdulnak meg e pillanatokban, olyan erők feszítik az anyatestet, mint földrengéskor. A néző nem csodálkozna, ha vér és placenta helyett láva és hamu ömlene ki füstölögve az anyaméhből. Igen, láttam a szerkezetet. Az ember csendes lesz, egészen csendes. Később, mikor a gyerek sírni kezd, a néző kisompolyog a szobából, s úgy érzi, Michelangelo kontár volt, és Newton, minden számításával, műkedvelő."

2 megjegyzés:

Monika írta...

Csoda minden születés!Márai fenségesen fogalmazott....Köszönöm!

Alma írta...

Gratulálok!:)))