A barátnőm részt vett a hétvégi Blogkóstolón, azt mondta fantasztikusan szimpatikusak voltak a bloggerek és vérprofi volt a szervezés. Egyszer majd megnézem őket. Limara diós bagettjéből kaptam kóstolót, nagyon finom volt. Én is azóta merek sütőben kenyeret sütni, amióta kiderült, hogy neki is sima, nem légkeveréses gázsütője van. Ha neki sikerült, akkor nekem is! (hellyel-közzel....) A youtube-on sikerült megnézni a Paprika TV gasztrobloggerekről szóló eddig kihagyott részeit is. Nagyon vártam Kísérleti konyha című blogot író fiút, szeretem, ha valaki ilyen elszántan profi a hobbiját tekintve is.
És az igazi gasztro bejegyzés: Vettem egy csomó műanyag dobozt és már pénteken nekiálltam az előkészületeknek. Hazajött a lányom hétvégére, gondoltam az a feladatom, hogy sok kajával küldjem vissza. Hogy ez milyen fárasztó! Kitalálni mit, beszerezni, logisztikázni a gázrózsa, hűtő és a sütő közt, sokat kell még gyakorolnom... Igazság szerint sokfélét szeretnék készíteni, de mégsem akarom a tűzhely mellett tölteni a hétvégét. Van amelyik étel nem igazán jó felolvasztva, amelyik jó, azt nem szereti...kicsi a fagyasztója, nagy a doboz... Nem lehetne a komatálat a más városba szakadt gyermekek édesanyjára is kiterjeszteni? Az asszonykörökben (bizony, vannak ilyenek!) szoktuk ezt alkalmazni szülés, betegség idején.
Lasagna, tarhonyás hús, sült karaj, pácolt csirkemell, almás pite. Ebből is látszik, nem vega a gyerek. Azt mondja a fizikai és szellemi terhelést nem lehet kibírni hús nélkül! A sütés-főzés eredménye jó, de azért nem áll arányban a ráfordított idővel, de 'idővel' ez is javul. Végül is nekünk is megvan a heti kajánk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése