Boszniai

utazást nem terveztem mostanában, a véletlen hozta, hogy last minute beugrottam ebbe a kalandba is. Arra nem gondoltam, hogy 2 egész napot buszon fogok ülni, ennyi volt az út - ne ijedjetek meg: oda-vissza. Programszínesítés kedvéért a tolna megyei Grábócon indítottunk, ahol  Magyarország egyetlen szerb ortodox kolostora található.  3 lakója van az intézménynek, egy pap és két apáca. Krisztina nővér nem tudom hány éves, de a másik apáca 94 és köszöni jól van. Krisztina nővér hihetetlen humoros, tele energiával, hittel, fantasztikus előadást tartott a templom történetéről közben erkölcs-etika oktatást is kaptunk. Ha arra jártok, feltétlenül beszélgessetek vele, de számítsatok arra, hogy csak akkor enged ki a templomból benneteket, ha megmondjátok annak a 4 apostolnak a nevét, akiknek a könyve az Újszövetségben van:) A templom gyönyörű kívül-belül, a liturgia érdekes (sokkal inkább, mint a római katolikus). Ha lenne pár életem, a 23-ikban ikonfestő lennék.

 

 

Udvarnál léptük át a határt és a Boszna folyó völgyében haladva este értük el Szarajevót. A folyó és környéke a teljes szakaszon borzasztó koszos, műanyag zacskómaradványok lógnak a környező bokrokról, fákról, ahogy a kiöntött folyó visszahúzódva a medrébe hátrahagyta a szemetét. Elhagyott, szétlőtt házak, mindenütt, sokkal több, mint Horvátországban. Húsz évvel a háború után...szomorú.

 

Másnap városnézés történelem és művészettörténet órával egybekötve. Mi mindent kell megnézni? A Latin hídat a Miljackán, esetleg Gavrilo Princip lábanyomát, a Bascarsiját-a bazárt, a Sebilj kutat, aminek nem ittam a vizéből, tehát nem térek vissza Szarajevóba, és hogy az etnikai-vallási kavalkád egyértelművé váljon természetesen bementünk egy dzsámiba, egy szerb ortodox templomba és a római katolikus katedrálisba, valamint gyarapítottam a zsinagóga gyűjteményemet is - igaz ez utóbbit sajnos csak távolról, pedig gyönyörű épület (nem a sárga-zöld...az förtelem).

 

 

Aztán autentikus bosnyák ebéd az Inat Kucában (a c-n egy pöcök van, emiatt úgy kell ejteni, hogy kútya:)), ami kevés, de finom volt és borjú volt benne, nem kutya remélem. Iszonyú sok kóbor kutya mászkál a városban!!

A Boszna folyó forrását is megnéztük - nem messze Szarajevótól - gyönyörű kirándulóhellyé van alakítva, érdemes egy órát rászánni.

 

Következő nap Mostar volt a cél, 2 és fél órás út a Neretva völgyében, napsütés, hegy és víz egymás mellett, értem én Csontváryt!

 

Mostar

A hídra emlékeztem a nászutamról, meg a bazárra is, meg törött lábú fiúkra is a híd tövében. Bár a híd a világörökség része, a tudat, hogy ez nem az eredeti, kissé fájó.

A Neretva partján

 

A hülye!

Na ez a kölök megúszta, engem viszont remegő lábakkal kellett lerángatni a hídról, hányingerem volt a tériszonytól, ami valójában halálfélelem volt, csak éppen most "más halálától féltem".

Még belefért a napba Blagaj, ahol a dervis kolostor a legfőbb látványosság. A kolostort egy 200 m magas sziklafal aljába építették, a Buna folyó itt bukkan elő a sziklafal alól. A cipőnket levetve, fejünkön kendővel végigjártuk az aprócska szobákat, amikben gyakorlatilag sok szőnyeg és a Korán volt a berendezés. Aztán egy hűs Sarajevsko sör a patakban úszó pisztrángok látványa mellett, csodás.

 

Blagaj

Este sörözés a szálloda bárjában (hazai pálinkával bélelve) és már véget is ért a hétvége. Ja nem, még 10 óra hazafelé.....