Lett volna dolgom otthon is, várt egy húzós hét a munkahelyen, de jó volt segíteni. Kicsit kommunista szombat fíling, délben gulyás pogácsával, napsütés és jó levegő. Másnap még egy nem tervezett ráadás, mert sötét este lett és nem végeztünk. Pedig mi szünetet akartunk adni az ovisoknak hétfőre:)
Néha kicsit barbárkodtunk (nem tudom meg akarták-e metszetni a sövényt....), meg ugye egy nap alatt nem lehet megváltani a világot. Nem is túl egészséges helyen van az ovi, egy ipartelep szélén, egy építkezés és egy építőanyag telep mellett. Szóval az ingergazdag, szép, egészséges környezeten még lehetne javítani. Szép lett az udvar, de nagyobb lesz a gondnok felelőssége is, muszáj rendben tartani a gyepet, a növényeket. Szolid fotó, videó itt és itt.
Még egy különleges élményben volt részem azon a hétvégén. Miután 1,5 napi festés, csiszolás, lapátolás után nem voltam elég fáradt, megnéztem egy amerikai foci meccset. Még jó, hogy távolra viszonylag jobban látok, egy idő után felismertem a labdával rohanó embert is. Eddig azt hittem, hogy aki rohan, annál van a labda. Nem! Mindenki rohan, kizárólag abból a célból, hogy a nézőt jól összezavarja. Aztán azt sem értettem, hogy "deffense go"-t lehet kiabálni, "offense go"-t nem, de lehet, hogy azok kiabálás nélkül is jók... Meg külön ciki volt, hogy nem a hazai csapatnak szurkoltam, de akkor 200 m-re ültem volna a barátnőmtől. Fogjuk fel úgy, hogy az a csapat nyert, amelyiknek szurkoltam. Azért a szabályok kissé bonyolultak, nem biztos, hogy az internetről meg bírom tanulni, úgyhogy biztos kimegyek még egy-két meccsre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése