Megvan

Végre megtaláltam a megfelelő indokot, hogy miért is nem futok télen. Úgy tűnik, sokkal egészségesebb ilyenkor a városban futni. De itt falun nagyon rossz lett a levegő. Elég furán hangzik, de sajna ma tudatosult, hogy inkább a néhány kiló zsírt választom, mint a tüdőbe rakódott koszt. Én is hozzájárulok ehhez a rossz levegőhöz, hiszen a hosszútávú költségcsökkentés reményében építtettünk egy téglakányhát. Hogy mennyivel egészségesebb a gázkazán égési mellékterméke, azt nem tudom, de esténként tényleg annyira rossz a levegő, hogy biztosan nem fogok a szokásos útvonalamon futni. A bennti futás sem megoldás. Egyrészt a konditermeket nem bírom a tucc-tucc zene miatt - pedig a cégem révén ingyen van. Másrészt a futópados futás elég szédítő, főleg ha az ember többet fut, mint fél óra. Pedig a középtávú tervemben szerepel a maraton újra, 5 év kellett, hogy elmúljon az ellenkezésem. Még az is lehet, hogy leírtam itt a blogon, hogy maratont többet soha - de soha ne mond, hogy soha.... Sajnos reálisan így is 5 óra alatt tudnám most lefutni, az pedig igen-igen kimerítő. Úgyhogy addig szándékozom edzeni rá, amíg 4 körülire nem tornászom le. Lehet, hogy én is 100 évesen veselkedek neki újra? Jut eszembe, nekik ezek szerint nincs 5,5 órás szintidő!

CSR - Corporate Social Responsibility

Lett volna dolgom otthon is, várt egy húzós hét a munkahelyen, de jó volt segíteni. Kicsit kommunista szombat fíling, délben gulyás pogácsával, napsütés és jó levegő. Másnap még egy nem tervezett ráadás, mert sötét este lett és nem végeztünk. Pedig mi szünetet akartunk adni az ovisoknak hétfőre:)

Néha kicsit barbárkodtunk (nem tudom meg akarták-e metszetni a sövényt....), meg ugye egy nap alatt nem lehet megváltani a világot. Nem is túl egészséges helyen van az ovi, egy ipartelep szélén, egy építkezés és egy építőanyag telep mellett. Szóval az ingergazdag, szép, egészséges környezeten még lehetne javítani. Szép lett az udvar, de nagyobb lesz a gondnok felelőssége is, muszáj rendben tartani a gyepet, a növényeket. Szolid fotó, videó itt és itt.

Még egy különleges élményben volt részem azon a hétvégén. Miután 1,5 napi festés, csiszolás, lapátolás után nem voltam elég fáradt, megnéztem egy amerikai foci meccset. Még jó, hogy távolra viszonylag jobban látok, egy idő után felismertem a labdával rohanó embert is. Eddig azt hittem, hogy aki rohan, annál van a labda. Nem! Mindenki rohan, kizárólag abból a célból, hogy a nézőt jól összezavarja. Aztán azt sem értettem, hogy "deffense go"-t lehet kiabálni, "offense go"-t nem, de lehet, hogy azok kiabálás nélkül is jók... Meg külön ciki volt, hogy nem a hazai csapatnak szurkoltam, de akkor 200 m-re ültem volna a barátnőmtől. Fogjuk fel úgy, hogy az a csapat nyert, amelyiknek szurkoltam. Azért a szabályok kissé bonyolultak, nem biztos, hogy az internetről meg bírom tanulni, úgyhogy biztos kimegyek még egy-két meccsre.