Tavaszköszöntő-Ederlezi

A hétvégén ballagás volt, amin ismét "örömszülőként" vettem részt. Még van két unokaöccs soron, aztán jöhetnek az unokák.....

A címhez visszatérve a hétvégén volt-van és még holnap is lesz a balkáni roma ünnep, Ederlezi. A szerb Óbecse és Bácsföldvár környékéről származnak egyik ági nagyszüleim, sajnos nem emlékszem, hogy említették-e ezt az ünnepet vagy Szent-György napot. ITT van néhány feldolgozás, köztük a Dikandáé is, nagyon szeretem őket. A Ruzsa Magdi féle nem jön be ezen a lapon keresztül, de youtube-on fenn van párszor. (persze szerbül, ahogy Bobané is-félig)

A lányom beígért egy Kusturica filmklubot nekem, remélem nyáron összejön, addig marad a youtube.

És a roma szöveg:
Same amala oro kelena
Oro kelena dive kerena
Sa o rom' amaro dive
Amaro div' ederlezi ej...ah...
Sa o roma babo babo
Sa o roma o daje
Sa o roma babo babo
Ajjajjajjaj ederlezi sa o roma daje!

Sa o roma babo e bakren cinen
Ame coro dural besava
A a daje amaro dive
Amaro div' ederlezi
Ediwardo babo amenge bakro
Sa o roma babo e bakren cinen
Ajjajjajjaj, sa o roma babo babo sa o roma daje
Sa o roma babo babo ederlezi, ederlezi sa o roma daje
Ajjajjajjajj, sa o roma babo babo sa o roma daje sa o roma babo babo
Ajjajjajjaj...ederlezi ederlezi sa o roma daje!

Selyemfestés

Stresszoldó, kertművelés alól kibúvó, társas mégis kellően magányos elfoglaltság volt. Messziről mutatós, közelről szétfolyós. Valószínüleg kisebb darabokra vágva, felgyöngyözve, hímezve kissé haszontalan bármi-tartó lesz belőle...valamikor. Cél- és teljesítményorientált férfiagyamat már sikerül alkalomadtán kikapcsolni, mire hazaértem a művemmel, már nem volt kudarcélményem.

Pszichológia

Lehet, hogy már írtam legújabb fóbiámról, de most újra elgondolkodtam rajta. Van egy csomó fóbiám, amit azért tartok, mert már hozzátartozik az imidzsemhez itthon. Mert egy társadalomba beilleszkedő embernek ne legyenek fóbiái. Otthon meg mindenki lehet egy kicsit dinnye. Hang- és szagfóbia, túl gyors autózás, túl lassú autózás, ajtóbezárás, vasalókihúzás és egyéb teljesen köznapi fóbia mellett most rájöttem, hogy nem bírok csíkos bögréből inni. Persze, ha nem lenne pöttyös, szilvás, szedres, cicás, nyuszis, stb. bögrém, akkor sem halnék szomjan. Üvegből is tudok inni, de kizárólag szívószállal:)

Eddig erről a paráról nem is tudtam, mert nem volt csíkos bögrém. Na ilyen az élet is. Néha nem jó, ha túl sokat tudsz a világról, sokszor igaz, hogy amiről nem tudsz, az nem fáj. Ez az egyik tanulság. A másik, hogy a pszichológiának volt, van, lesz létjogosultsága. (Ahogy a közgazdaságtannak és a bábaságnak is...)

Egy filmajánló következik itt és itt. Freud amúgy kedvencem, de ha az Vigo Mortensen, akkor az már pszichoszexuális molesztálás...

Hattyúdal

Nagyon szerettem ezt a filmet gyerekkoromban, csak ezt akkor ciki volt bevallani.



Most inkább maradok ennél:

Életkép

-"Itt van a húsvét ismét - a tavasz szép ünnepe,
  locsolnék is, ha nem volna a nőknek ebből elege.
  Szabad locsolni?
- Nem!"

Pipacs folytatása

Projektnek vége. Projekt célja: Fityés barátnőnk megünneplése. Fityéről bővebben itt.

Amit a projekt alatt megtudtam:
- a barátnőm irtó kreatív
- nem olyan rossz a látásom, pl. az ollót mindig megtaláltam
- az is hatásos, ha csak ülök, iszogatok és bámulom, ahogy a barátnőm nyomja a varrógép pedálját

- a horgolás olyan, mint a biciklizés vagy a korizás, nem lehet elfelejteni

- minden, ami ferde, lóg belőle a cérna, nem egészen úgy sikerül, mint azt először elgondoltad, az TÖKÉLETES, hiszen HAND MADE!! (és a készítése közben folyton a megajándékozottra gondolsz, vajon hogy tetszik majd neki)

Szerintem nagyon klassz, retro és modern egyben.

Szép idő van

Klassz az idő, kirándultunk kedvenc helyemen, a hédervári kastélyparkban. Így tavasszal sokkal jobban látszanak az öreg "entek", de az a fiatalka negyven egypár éves ott jobbra elől, az a legvidámabb:)

Fotóztuk a természetet, az élőt és a holtat is. Gyerekkoromban volt növénygyűjteményem, szerencsére állatot nem kellett préselni. Tök gáz, hogy ilyeneket fotózunk, pedig volt hóvirág, kikerics meg rügy ezerrel.

A kertet is elkezdtük ápolgatni, a múlt héten megvolt a metszés. Most a földet készítettük elő, vetni kéne valamit még a hétvégén, remélem már nem hideg a föld. Megritkítottuk a kerítés melletti sövényt. Kb. 5 órámba telt egy 3 méteres szakasz. Az orgona áldozatul esett az új láncfűrésznek, nagyon állat. Mármint a fűrész. Az orgona kb. ötödére csökkent, de a szomszéd szerencsére már jó előre gondoskodott a takarásról, úgyhogy van ideje a bokornak elfajulni ismét. Borsót meg salátát fogok vetni, de tavaly kikészített a csigákkal szembeni harc, a borsót lezabálták teljesen. Már attól a szótól, hogy csigusz, kiráz a hideg, pedig a kedvenceim a kiscsigák a Vizipókból. Ezután álljon itt az öcsém sanghaji vacsorája:

(A kecskepéniszt nem fotózta le, mert amikor megette még nem tudta, hogy az...)