A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 6., vasárnap

Kék tabletta

A fotón remélem látszik, hogy világoskékek a tabletták. Miért pont világoskék?? (Bár jobb, mintha rózsaszín lenne.) Persze jobb, ha nem minden tabletta fehér, mert akkor az öregek végképp nem tudnák, hogy mit szednek. Így legalább az megvan, hogy milyen színű, milyen alakú...hogy mire való és pláne mi a neve, az már tényleg túl sok.
Szóval ez a tabletta lutein, bizonyos kor után feltétlenül ajánlott a pótlás, főleg ha emésztőrendszeri, felszívódási zavar áll fenn. "A lutein a szemben, a retinán található sárgafoltban nagy koncentrációban van jelen. Feltételezések szerint a nagy energiájú fénysugarak ellen nyújt védelmet. Számos kutatás bebizonyította az elfogyasztott lutein mennyisége és a sárgafoltban található luteinmennyiség közötti kapcsolatot. Kutatások azt is megmutatták, hogy a sárgafolt pigmentálásának növelése csökkenti az időskori látásromlás esélyeit." (Wikipédia)

Azért a szempillám nőhetne ettől a karotinoidtól.. A szemtornáról már írtam.  Nagyon fontos lenne minden számítógép használónak a gerinctornával együtt!

2009. november 22., vasárnap

Arról, hogy a betegség pihenés

"Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg. A betegség, a francia költő szavával, nemcsak a szegények utazása, hanem a szegények nyaralása, téli Rivierája, Tátrája és Egyiptoma is. A lázas kedélyekre a betegség igazi lázat küld, hogy kissé megnyugodjanak. A becsvágyó és kielégületlen ámokfutó, aki - mint Kleist, a költő - "váltogatja a városokat, mint a lázbeteg a vánkosokat", csak a betegágyban eszmél igazi vágyaira, reménytelen szenvedélyeire.

A betegség pihenés is, ez közhely. Ezért előzd meg a természet parancsát, a kényszerű betegszabadságot, s iktass életed iramába apró, mesterséges betegségeket, hogy megpihenjél. Makkegészségesen őrizd néha egy napon át az ágyat. Farkasétvágyad van, a szöget is megrágnád: koplalj önként egy-két napot. Szíved nem zsörtölődik még a nikotin miatt: jutalmazd meg azzal, hogy parancsoló szükség nélkül abbahagyod három napra a cigarettát. A szervezet oly hálás a legcsekélyebb figyelemért! S ezek az apró, mesterséges, a betegség parancsa nélkül felidézett betegségi és gyógyítási állapotok, önkéntes diéták, megvonások és pihenések felérnek egy keleti úttal vagy egy vakbélműtéttel. Kíséreld meg. Csodákat látsz majd." Márai Sándor

Olyan régen jártam erre, hogy csak negyedszerre sikerült a jelszavamat eltalálnom. Pihentem egy kicsit. Ahogy körbenéztem mindenkire ráférne. No nem a betegség. Valahogy a Karácsony előtti időszak mindenkiből a rohanást, a kapkodást váltja ki. Akiknek a megélhetése, a munkája erősen kötődik ehhez, azoknál talán meglesz majd a stressz lefutása is, a jól megérdemelt pihenés. A legrosszabb helyzetben talán azok vannak, akiknek az otthoni gyermeknevelés a mindennapi feladatuk. Ők nem vehetnek ki szabadságot a két ünnep között, nem nagyon tehetik félre a napi rutin okozta fásultságot. Az ünnepnek való megfelelés (vagy minek is nevezzem...) sok embernek kényszer. Nagyon szép, amikor a szeretet ünnepéről szóló, pátosszal megírt családi történeteket olvasok, de a pesszimizmusom vagy cinizmusom azonnal eluralkodik rajtam. Nézzetek körül, hány egyedül élő kis öreg, vagy akár lezüllött középkorú, társas magányban élő fiatal vagy gyermek van. Nehéz így hinni a szeretet erejében... Szóval: ne felejtsetek el pihenni, gondolkodni a világ dolgain, egyensúlyban tartani magatokat. Akkor, biztosan megnyugvással tölt el benneteket a Karácsony és egy új év közeledte.

2009. november 8., vasárnap

Elmúlt két hét

Influenza döntött le két hétre, szinte szó szerint, mert 4 napig fel sem tudtam kelni. Betegen nem jó itthon lenni, de kénytelen voltam visszavenni a tempón és pihenni, mert a legyengülés tartósnak mutatkozott. Azért zajlott az élet nélkülem is, a jobb pillanataimban kötöttem (még mindig nincs kész a nyáron elkezdett csodapulóver), mobiltelefontartót varrtam, ma pedig nem bírtam magammal és 10 órát álltam a konyhában. Készült halászlé, rántott hal, burgonyatekercs Fűszeres Eszter szakácskönyvéből, párolt káposzta, Kinder szelet és sütöttem kenyeret Limara egyik receptje szerint. Megünnepeltük a fiam névnapját, ami amúgy két hete volt, mosogattam vagy ötször és vége is lett a napnak. Beszéljenek inkább a képek.





2009. március 15., vasárnap

Kórházba járóknak

Ismét egy részlet Mici néni írásaiból:

Sajnos az elmúlt időben kórházban kellett töltenem némi időt, ráadásul néhány napot úgymond mozgásképtelenül. Az én látogatóim már igencsak képzettek atéren, hogy mit is kellene tenni szegény ápolásra szoruló rokonukkal. Néhány jó tanácsot szeretnék adni azoknak (leginkább) akik hozzátartozóként élik meg az eseményeket és segíteni szeretnének a minél előbbi, ne betegebben történő hazajutáshoz.

Legfőbb gond, hogy 1-2 nővér van 30 betegre, iszonyú gyorsnak és némiképp felületesnek kell lenniük ahhoz, hogy időben végezzenek mondjuk 20 fekvő beteggel. Ezen csak azzal tudnánk segíteni, ha reggel vagy este berobogunk, és magunk fürdetjük le a mamát. Ezt nem fogják nagyon értékelni a napi házirend illetve a többi betegre való tekintettel. Talán 1-2 ágyas szobáknál megvalósítható. De van néhány apróság, ami megoldható:

1. Fekvőbetegnél rémálom a felfekvés kialakulása. Ne használjunk szappant, vannak speciális lemosó gélek, tejek, amit direkt felfekvés megelőzésére használnak, olyat kell bevinni a kórházba. Legyen lemosó kesztyű külön az alsó, külön a felső testre. Én megtudtam jegyezni melyik-melyik, de van aki már erre is képtelen, az ápolóval meg kell ezt beszélni, akkor figyelnek erre. Amikor látogatásra megy nézze át a beteg kritikus bőrfelületeit - keresztcsont. könyök, sarok, lapocka - ha pirosodást lát, azt jelenti még jobban oda kell figyelnie a beteg gyakori helyzetváltoztatására, higiéniájára.

2. Rettentő szomorú és gondolom egy kórház sem veri nagydobra, de az egyszer használatos - nem steril gumikesztyűn történő spórolás a mániájuk. Volt olyan nap, hogy szegény tanuló ápolók több kesztyűt használtak el, meg is kapták a fejmosást. Ahelyett, hogy minden beteg után új kesztyűt húztak volna, lefújták- 1szer- valami fertőtlenítő szerrel. Hatástalan a kórokozók 0,1%-ra, de elég az a fertőzéshez, főleg ilyen nyílt sebes betegeknél. Az orvosi műszerboltban 100 db-os gumikesztyűt már 700 Ft-ért lehet kapni. Tegyük elérhető helyre, beszéljük meg az ápoló nővérekkel, hogy a mi rokonunk mosdatása előtt vegyen fel új kesztyűt. A maradék kesztyűket pedig ajándékozzuk az osztálynak, biztosan elfogadják.

3. Még egy dolog a mosdatásról. A 30 betegnek két gyöszös lavór jutott. Azt is az említett fújós módszerrel fertőtlenítették le. Jó lenne, ha lenne mindenkinek saját kis lavórja, csak éppen nincs hely a tárolására. Nekem megengedték, hogy az ágy alatt tartsam a sajátomat és engem csak abban mosdattak. Valószínű ez is hozzáállás kérdése, mit viselnek el a háklis betegtől. Sajnos. Akkor is sajnos, ha nem az ápolók nemtörődömsége vagy szakmai hiányossága az oka, hanem a túlzott leterheltség, időhiány.

4. Ne vigyenek a fekvőbetegnek olyan enni-, innivalót amit nem igazán tud emészteni pl. tejszínes kocka a sarki cukiból a 80 éves dédmaminak. Pelenkás - azt valakinek ki is kell cserélni, ami a kisebbik gond, hogy azok nem mi vagyunk, hanem a nővér. (neki gond persze). De mi van, ha nem veszi észre és az amúgy is gyenge bőre ott ázik a a nedves cuccban, már el is kezdődik a felfekvés kialakulása.

Lenne még persze mit javítani a dolgokon, a matracok minősége kevés kivétellel szörnyű, azon még a fennjáró is felfekvést kap, aludni meg nagyon nem tud rajta. Az éjjeliszekrény még az én lánykoromból való, nehéz, fém és balesetveszélyes. Mondjuk trezor helyett azt kellene kicserélni. Trezor - mire felébredtem az altatásból, elfelejtettem a kódját:(

Jobbulás, gyógyulást mindenkinek!