2012. január 1., vasárnap

Boldog Új Évet!

Két hete gondolkodtam rajta, hogy feladom ismét valami 100 éves elvemet, teszek valami újévi fogadalmat. És mára egyszerűen elfelejtettem, hogy mit is akartam feladni! Úgyhogy azon kívül, hogy nem hagyom, hogy legyürjön a válság (és a maják), semmit sem tudok megfogadni. Hacsak nem azt, hogy valami memóriafejlesztő tevékenységbe kezdek....
Talán Popper Péter koncentrációs gyakorlataival kezdek (Belső utak könyve), de lehet, hogy a német tanulásomat kellene komolyabban venni. Elmegyek kosarat fonni és most, hogy van egy király százezres szemüvegem ismét nekiállok gyöngyöt fűzni.


Azért csak elleszek jövőre is unatkozás nélkül.

2011. december 25., vasárnap

2011. december 19., hétfő

Mozgalom

A mozgalom már elméletben létezett régóta, most neve lett a gyereknek.
A magyarok általában azt gondolják, ha csönben maradnak akkor talán minden jobb lesz - optimizmus. Sajnos ez nem így van, sok-sok év alatt tanuljuk meg a saját bőrünkön - csoda, ha általános a pesszimizmus? Akkor jöjjön a realizmus: Én már aláírtam. Igazságot Geréb Ágnesnek!

2011. december 18., vasárnap

Terápia folytatódott

összesen még 16 órában. Tudatosan rossz minőségű fotók következnek most, mivel a terápia eredményei karácsonyi ajándékként funkcionálnak....


Látható, hogy a blogírásra már igazán nincs időm. Meg aztán az öncenzúra miatt visszafogom magam, lehet készülni kéne a nagy tavaszi forradalomra pedig. Ja... most a politikáról beszélek. Emiatt a színház is  parkolópályán van nálam. Tegnap pont néztem egy premiert, de a fejemben nem forgattam sokáig...

Na jól van, még egypár mondat:
Ne nyaljátok le a késről a lekvárt.
Egy fiú igenis kapjon autót a 18. szülinapjára. Lehetőleg piros, jobbkormányos cabriót.


2011. december 4., vasárnap

Terápia

Karácsony előtti pszichoterápiás foglalkozáson múlattam drága időmet a héten. Kb.30 éve egyszer lemaradtam egy tűzzománc szakkörről és most úgy éreztem sürgősen pótolni kell ezt az ismerethiányt. Nagyon érdekes technika, bár úgy érzem 70% szerencse, hogy mi is lesz a végeredmény és ez nekem egy kicsit sok. Néhány órába persze nem sok fért bele, de azt hiszem még egy kicsit jobban elmélyedek a technikákba, nem annyira az ékszerek inkább a tűzzománc képek érdekelnek, mint pl. ez is:

budapestterminal.hu Dezső Dóra munkája

No és az én művem mobillal fotózva:

És a terápiás foglalkoztató programja a győri Gyermekek Házában ITT!

2011. november 12., szombat

Tanulás

Na nem azért nem jelentkeztem, mert marhán tanulnék.... Csak egy kicsit...
Amikor elkezdtem anatómiát meg élettant tanulni, igen rövid idő alatt kellett igen-igen sok oldalt a fejembe paszírozni. Kénytelen voltam öntudatlanul is olyan tanulási technikákat alkalmazni, amivel a memória befogadó képessége nő, gyorsul és az információ is viszonylag nagyobb %-ban marad meg. Az a baj, hogy az oktatás egyáltalán nem gyakorlatias már az általános iskolában sem, nem tanulunk meg tanulni. Aztán ha nincs alap, nincs mire építeni. Nálam a hívószó technika vált be, amit már tulajdonképpen 30 éve is alkalmaztam. Pl. "Apu ide szólj be". Vagyis az orosz nőnemű főnevek végződése alany, tárgy, birtokos, részes, eszközhatározós, elöljárós esetben. Igaz jelenleg rendkívül haszontalanul foglalja a helyet mindez a memóriámban, de egyelőre törölhetetlennek tűnik.
Vagy még egy klasszikus: DEKA - a zsírban oldódó vitaminok.
Egy saját találmány: Tata cigizik. Hogy mit tudunk meg ebből? Adenin-Timin kettős hidrogén kötéssel (mert a tata kétszótagú) és Citozin-Guanin hármas hidrogénkötéssel kapcsolódnak a DNS-ben (mert a cigizik 3 szótagú) Ugye milyen roppant hasznos infó ragadt meg örökre?
És hogy sokkoljam kedves olvasóimat, elmondom hogy lehet rettentő sok német rendhagyó igét megtanulni. Az igéket típusokra kell osztani a hangzásuk alapján, minden típushoz egy történetet kitalálni. És kész. A történet álmunkból felébresztve is eszünkbe jut. "Ha találok egy üveg vodkát, megiszom és éneklek tőle." azaz: finden fand gefunden, trinken trank getrunken, singen sang gesungen.
Van egy csomó történetem, az egyik arról szól hogy ha nem állok félre a sínekről, nem értem miért esek kétfelé, a másikban a Rudasba járó fürdőzőkről, a harmadikban a látás és olvasás adottságairól, aztán egy másikban a lángoló szerelemről elmélkedem. Egy így leírva pszihomókus-t sejtet, de esküszöm normális vagyok, 45*3 igét tettem a fejembe fél óra alatt:)
Ma már a neten rengeteget lehet olvasni a tanulási technikákról, tanulásmódszertanról és bizony érdemes szakemberhez fordulni, mert a különböző diszfunkciókon is sokat lehet javítani a megfelelő technikával.

2011. október 18., kedd

Megvan

Végre megtaláltam a megfelelő indokot, hogy miért is nem futok télen. Úgy tűnik, sokkal egészségesebb ilyenkor a városban futni. De itt falun nagyon rossz lett a levegő. Elég furán hangzik, de sajna ma tudatosult, hogy inkább a néhány kiló zsírt választom, mint a tüdőbe rakódott koszt. Én is hozzájárulok ehhez a rossz levegőhöz, hiszen a hosszútávú költségcsökkentés reményében építtettünk egy téglakányhát. Hogy mennyivel egészségesebb a gázkazán égési mellékterméke, azt nem tudom, de esténként tényleg annyira rossz a levegő, hogy biztosan nem fogok a szokásos útvonalamon futni. A bennti futás sem megoldás. Egyrészt a konditermeket nem bírom a tucc-tucc zene miatt - pedig a cégem révén ingyen van. Másrészt a futópados futás elég szédítő, főleg ha az ember többet fut, mint fél óra. Pedig a középtávú tervemben szerepel a maraton újra, 5 év kellett, hogy elmúljon az ellenkezésem. Még az is lehet, hogy leírtam itt a blogon, hogy maratont többet soha - de soha ne mond, hogy soha.... Sajnos reálisan így is 5 óra alatt tudnám most lefutni, az pedig igen-igen kimerítő. Úgyhogy addig szándékozom edzeni rá, amíg 4 körülire nem tornászom le. Lehet, hogy én is 100 évesen veselkedek neki újra? Jut eszembe, nekik ezek szerint nincs 5,5 órás szintidő!